Hírek
Hasznos tudnivalók: Mi a teendő füstmérgezéskor?
2020-11-04 08:41:40
A tűzoltók gyakran találkozhatnak a beavatkozás során füstmérgezéses esetekkel. Érdemes áttekinteni, mit lehet ilyenkor tenni, még a mentők kiérkezése előtt.
A füstmérgezés fő fajtái
A szervezet általános károsodásához az oxigénhiány, a szén-monoxid és a cianidok vezetnek. Mindhárom alkotóelem – ezt nevezzük általános oxigénhiánynak – akadályozza az oxigénszállítást a vérben a szénmonoxid-mérgezés által. A sejtek oxigénhiánya pedig fatális következményekhez vezet.
A légutak közvetlen károsodását a forró levegő (150 °C) beszívása okozza, aminek következtében a nyálkahártya károsodik. A légutak nyálkahártyája a tüdő irritálása miatt károsodik. Ez nyálkahártya-ödéma kialakulásához, valamint a nyálkahártya megvastagodásához vezet. A vízben jól oldódó ingerlőszerek, mint a klór, az ammónia és az aldehidok a felső légutakat károsítják, a vízben kevésbé oldódó szerek, mint a foszgén, a nitrozgázok pedig a kis légutakat károsítják.
A tüdőszövetek utólagos károsodását a sok méreg együttes hatása jelenti. Végül a tüdőszövetek sejtjei olyan nagymértékben károsodnak, hogy a vér és a tüdő közötti levegőcsere nehézkessé válik. Ezáltal a szervezet oxigénellátása nem lesz kielégítő.
A füstmérgezés jelei
Mivel a nitrózus gázok mérgezési tünetei akár 24 óra elteltével jelentkezhetnek, az első jelek érkezésekor azonnal orvost kell fordulni, súlyosabb esetben haladéktalanul orvost kell hívni.
Mit kell tenni füstmérgezés esetén?
Természetesen az érintett személyeket a füstös környezetből azonnal ki kell hozni. Minden személyt, akin a füstmérgezés jelei láthatóak, orvosi segítségben kell részesíteni.
Az orvos kiérkezéséig a következő teendőket kell elvégezni.
Stabil oldalfekvés lépései
A bejegyzés az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával elkészült, önkéntes tűzoltóknak összeállított tudáscsomag része. A tudáscsomag ide kattintva tölthető le.