Ezer égő otthonból kettőben sincs füstjelző
Az idei adatok szerint a kigyulladt lakóépületek alig 0,17 százalékában volt füstérzékelő, vagyis nagyjából minden hatszázadik érintett otthonban. 2025-ben ez az arány 0,2 százalék volt. A két év számai alapján nem beszélhetünk javulásról: a lakástüzek túlnyomó többségében a lakók csak akkor vették észre a bajt, amikor a füst vagy a lángok már érzékelhetők voltak.
Ez azért különösen aggasztó, mert a lakástüzek áldozatainak mintegy 90 százaléka nem a lángok, hanem a füst miatt veszíti életét. A füst gyorsan terjed, mérgező gázokat, köztük szén-monoxidot tartalmaz, és alvás közben az ember nem érzi meg. Ezért sok esetben nem a tűz nagysága, hanem az észlelés késése dönti el, hogy egy lakástűz hogyan végződik.
Mit tud egy füstérzékelő?
A füstérzékelő a tűz keletkezésének legelején, a füst megjelenése után rövid időn belül hangos sípolással jelez. Ilyenkor a tűz még jellemzően kicsi: van idő eloltani, elhagyni a lakást vagy értesíteni a tűzoltókat. Különösen éjszaka fontos ez, amikor a lakók alszanak, és a füst megjelenését maguktól nem vennék észre. A készülék egyszerűen felszerelhető, és rendszeres elemellenőrzés mellett hosszú évekig megbízhatóan működik.
A füstérzékelőt a mennyezetre érdemes szerelni azokban a helyiségekben, ahol a lakók alszanak vagy sok időt töltenek: a hálószobában, a gyerekszobában, a nappaliban, valamint az ezeket összekötő előszobában, folyosón. A konyha és a fürdőszoba kevésbé alkalmas, mert a főzés során keletkező pára és gőz téves riasztást okozhat.
Egyéves kampány hétszáz füstjelzővel
A Magyar Tűzoltó Szövetség a Füstmentes.hu-val és a MABISZ-szal együttműködve 2022–2023-ban egy évig tartó kampányt folytatott a füstérzékelők népszerűsítéséért. A program 2022. május 27-én indult Kaposváron, és 2023. június 1-jén zárult. A kampány során önkéntes tűzoltók hétszáz füstjelzőt szereltek fel lakóingatlanokban országszerte. A szövetség egy évig követte nyomon a készülékek használatát, a lakók gyakorlati tapasztalatait pedig statisztikákban és elemzésekben összesítette.
A kampányhoz kapcsolódó reprezentatív felmérés is több fontos tanulsággal szolgált. Kiderült például, hogy tízből hat lakásban nincs sem füst-, sem szén-monoxid-érzékelő, és majdnem minden ötödik ember úgy gondolja, hogy a füstöt álmában is megérezné. A kampány részletes eredményei és a kapcsolódó cikkek a kampány összefoglaló oldalán olvashatók.
Amikor a füstjelző életet mentett
A kampány egyik készüléke a Bács-Kiskun vármegyei Szabadszállásra került, egy egyedül élő, 63 éves férfi otthonába. 2022. november 22-én éjszaka a gáztűzhelyen felejtett vacsora miatt füst kezdett terjedni a házban. A füstjelző sípolása felébresztette a férfit, aki a kezdődő tüzet még maga el tudta oltani, majd kiszellőztette a lakást. Tűzoltói beavatkozásra nem volt szükség, a kár az ijedtségre és a füst okozta szennyeződésre korlátozódott. Az esetről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.
További lépések a biztonságért
A füstérzékelő mellett érdemes beszerezni egy hat kilogrammos, ABC porral oltó tűzoltó készüléket is, amellyel a kezdeti tüzek többsége megfékezhető. Mivel sok tűz a kéményben keletkezik, érdemes élni az ingyenes kéményellenőrzés lehetőségével. Ha az otthon régebben épült, és még nem esett át elektromos felújításon, célszerű villanyszerelővel átvizsgáltatni a hálózatot.
A fűtési szezonban a lakástüzek kockázata is megnő. A Magyar Tűzoltó Szövetség ezért arra kéri a lakosságot, hogy aki még nem tette meg, szereljen fel füstérzékelőt az otthonában. Néhány perc munkáról van szó, ami a legrosszabb pillanatban döntő perceket adhat.
A statisztika forrása a BM OKF vonatkozó bejegyzése.
